Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lõrinczi Ferenc

2011. május 11.

Letölthető Word dokumentum (DOCX)

Népszámlálás itthon: a magyarság egységét rombolják
Alig kezdõdött meg az októberre esedékes népszámlálás fõpróbája Romániában, máris konfliktusok bontakoznak ki a felmérés körül: a Maros megyei prefektus, Marius Paºcan arra szólította fel a vidék lakosait, vallják magukat székelynek vagy éppen csángónak - lelkiismeretüknek megfelelõen.
Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára az �?j Magyar Szónak azt nyilatkozta, nem véletlen, hogy már most megkezdõdött a hangulatkeltés, ebbõl látszik, hogy tétje van a statisztikai adatok gyûjtésének. A politikus szerint több forró pontja is van Erdélynek, ahol a magyar közösség egységét különbözõ eszközökkel megpróbálják megbontani, az RMDSZ arra készül, hogy az októberi népszámlálás közeledtével sokasodnak a konfliktusok.
Régi csel
A Maros megyei RMDSZ nyilatkozatban reagált a prefektus jó tanácsaira. A szervezet elnöke, Kelemen Atilla szerint Paºcan félrevezeti az embereket. Ez nyilvánvalóan rossz szándékú kísérlet, aminek a célja a megosztás, a következményei beláthatatlanok lehetnek. Ha az erdélyi magyarságot úgynevezett magyarokra, székelyekre és csángókra osztva számlálják, statisztikai aránymutatóink jelentõsen megváltozhatnak - hangsúlyozta Kelemen, aki arra kéri a megye magyar nemzetiségû polgárait, hogy ne engedjenek az alattomos megtévesztésnek, vállalják bátran és öntudatosan magyar identitásukat, illetve magyar anyanyelvüket.
[.] Lesznek meglepetések
Háromszéken a Maros megyeinél nyugodtabb körülmények között zajlik a próbanépszámlálás. Erdély András, a Kovászna megyei prefektúra szóvivõje elmondta: a 61 kérdést tartalmazó kérdõív jelentõs része az épületre, lakásra, családra és személyekre vonatkozó adatokat összesíti, de újdonságokat is tartalmaz a dokumentum a tíz évvel korábbihoz képest. Ezek közé tartozik például a megkérdezett memória-, vagy látási zavarait tisztázó kérdés. Lõrinczi Ferenc, a Kovászna megyei statisztikai hivatal szakembere hangsúlyozta, ezek az adatok nem kerülnek feldolgozásra, vagyis azokat is felkeresik majd õsszel, akikrõl most is begyûjtötték az adatokat.

Erdély.ma, 2011. máj. 11.
Magyarok vagy székelyek?
Az õszre tervezett népszámlálási kérdõívek kijavítására szólítja fel az RMDSZ-t Szász Jenõ, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Ezekben a napokban országszerte próbanépszámlálás zajlik, amelynek kérdõívein az erdélyi magyarságot három kategóriában határozzák meg, magyarnak, székelynek vagy csángónak.
Szász Jenõ szerint eközben a románságot nem osztják földrajzi népességekre, így mócokra, oltyánokra, moldvaiakra, havasiakra stb. Az MPP elnöke arra kéri az RMDSZ józan politikusait kormányon belül hassanak oda, hogy az õszi népszámláláson a magyarság egy kategóriaként jelenjen meg a kérdõívekben. 
�?j Magyar Szó, Erdély.ma



lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998